Martinkó András-díj
Az MTA Irodalomtudományi Intézete ezzel a díjjal az életében sokat mellőzött, de kutató személyiségével, tudós etikájával és egész életművével példaadó Martinkó Andrásnak (1912–1989) állít emléket. A XIX. századi osztály 1996 júniusában bejelentett elhatározása szerint az idősebb kollégájukról, mesterükről elnevezett és évenként kiosztott díj a tudományos színvonal méltó elismerése lehet az e korszak irodalomtörténetével foglalkozók számára.
A Martinkó-díj odaítélése nem életmű és nem könyv értékelését jelenti, hanem az előző év legjobb tanulmányát jutalmazza a XIX. századi irodalom anyagában. A kuratórium az MTA Irodalomtudományi Intézetének XIX. Századi Osztályából és a már jutalmazottakból áll: minden januárban ők választják ki az elmúlt évben megjelent anyagból a legszínvonalasabb tanulmányt. Ennek szerzője a február elsejét, Martinkó András halálának napját megelőző (vagy követő) szombaton veszi át az emlékérmet.
A Martinkó Andrást ábrázoló érmet Gulácsy-Horváth Zsolt szobrászművész készítette el.
A kuratórium elnöke: Szörényi László; a kuratórium titkára: Korompay H. János.
Díjazottak:
1997: Imre László (Műfaji diifferenciálódás és nemzeti identifikáció. A magyar regény a múlt század derekán)
1998: S. Varga Pál („Az ember véges állat”. Kölcsey irodalomfelfogásának kultúrantropológiai hátteréről)
1999: Tarnói László (Értékítéletek a magyarországi német nyelvű irodalmi életben a XVIII–XIX. század fordulóján)
2000: Szajbély Mihály (A rege és rokonműfajai a XIX. század elejének magyar irodalmában)
2001: Mezei Márta („Magamat ragyogtatom”. Közelítések a Fogságom naplójához)
2002: Gere Zsolt (Vörösmarty és Horvát István eszmetörténeti kölcsönhatása)
2003: Takáts József (Nyolc érv az elsődleges kontextus mellett)
2004: Porkoláb Tibor (A „dicsőség temploma”-képzet és a bárdköltészeti szerephagyomány)
2005: Margócsy István (A király mulat. Fejedelmi csábítás a magyar romantikában, 2000, 2004 szeptember)
2006: Demeter Júlia és Pintér Márta Zsuzsanna (Ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény Szatmárból, ItK, 2005/1)
2007: Eisemann György (Egy kézirat közegváltása: a konverzivitás mint olvasástapasztalat; Alföld, 2006/8. sz.)
2008: Hász-Fehér Katalin(Az intencionáltság szintjei a szerzői és a kiadói kötetekben)
2009: T. Szabó Levente (Az irodalmi hivatásosodás és az írói szolidaritás új formái a 19. század közepén: a Magyar Írói Segélyegylet esete)
2010: Szilágyi Márton (Párhuzamos börtöntörténetek. Kazinczy Ferenc és Andreas Riedel = Leleplezett mellszobor. Nyomozások Kazinczy birtokán, szerk. Czifra Mariann, Bp., Gondolat, 2009)
2011: Balogh Piroska („Orpheus, sive Philosophia”. Kazinczy folyóirata Bacon felől olvasva, Sic Itur ad Astra, 61. sz., 2009).
2012: Labádi Gergely (A természet könyvét olvasni. A megértés metaforái a 18–19. század fordulóján, Korall, 43. szám, 2011).
KÉPEK!!! :)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
